Bocskai-korabeli ruhát viselő hagyományőrzők, hajdúk megjelenése, majd egy középkori kanócos puska másolata elsütésének hatalmas durranása jelezte a Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó programok kezdetét június 24-én a debreceni Városházán. Papp László polgármester az egybegyűlt érdeklődőket a Városháza belső udvarán köszöntve elmondta: Debrecen ma a Múzeumok Éjszakájának fővárosa.

Nagyon készült rá a város, hiszen idén úgy tekintünk erre az eseményre, mint erőpróbára az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázatra való felkészülés folyamatában. Papp László köszönetet mondott a Román Nemzeti Történeti Múzeum jelen lévő főigazgatójának, Ernest Oberlander Tarnoveanunak, valamint a romániai kulturális kormányzatnak, hogy lehetővé tették, hogy Bocskai István – aki személyében is kötődik Debrecenhez – egyik fejedelmi ékszere itt legyen most.

Mindezt megkoronázza, hogy a Munkácsy-trilógiai is újra együtt látható, hiszen rövid időre lekerült a lepel a Golgotáról. A Múzeumok Éjszakája alkalmából kinyíltak a debreceni Városháza kapui is. Az érdeklődők megtekinthették a Nagytanácstermet, a polgármesteri tárgyalót és dolgozószobát, egy a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára által rendezett, a város és a Városháza történetéről szóló kiállítást – Debrecen két eredeti, mezővárosi és szabad királyi városi kiváltság-, illetve adománylevelével –, valamint a Bocskai-lövészdandár és együttműködő partnerei jóvoltából egy a 39-es gyalogezredről, illetve az első világháború emlékeit bemutató, Katonahősök és cívis polgárok című tárlatot.

A Nagytanácsteremben Papp László szót ejtett arról, hogy 1527-ben Tar András főbíró háza állt azon a területen, ahol most a Városháza is található. 1531-ben a főbíró örököseitől a város megvásárolta a házat, majd a későbbi évtizedek folyamán összesen öt épületegység megvásárlásával kialakult területen építették meg azt az első városházát, ahol a főbíró, 12 esküdtbíró és 66 szenátor vett részt a város irányításában. Ez a városháza jó háromszáz éven keresztül szolgált, s egy végzetes tűzvész pusztította olyannyira, hogy az akkoriak a 19 század második évtizedében úgy döntöttek, hogy egy új – a jelenlegi – Városháza megépítésébe kezdenek.

A Városházának voltak híres vendégei, így járt itt például 1845-ben Széchenyi István, 1849 első felében Debrecenből irányította a szabadságharcot Kossuth Lajos, s a kormány. A Szent Koronát is a Városházán, az úgynevezett titkos levéltárban őrizték a kormány itt tartózkodása alatt. Ferenc József – aki háromszor járt Debrecenben – is lakott ebben az épületben. Ruszin Romulusz dandártábornok, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárjának parancsnoka a Katonahősök és cívis polgárok című kiállítás kapcsán többek közt elmondta, hogy a Bocskai-dandár lövészzászlóalja 2011-ben kapta meg a honvédelmi minisztertől az 5/39-es nevet, ami a 39-es gyalogezrednek állít emléket.

kkor kapták meg a 39-es gyalogezred csapatzászlajának nagy becsben tartott másolatát is, amit a kiállításon is bemutattak. Papp László polgármester ezt követően bemutatta a polgármesteri tárgyalót, beszélt az ott rendszeresen zajló eseményekről, s ennek apropóján a tárgyaló 2016-ban történt átalakításáról, valamint az ott található festmények – például a Simonffy Imre polgármestert ábrázoló – történetéről is. A polgármesteri dolgozószobában Papp László polgármester elmondta: a mindenkori debreceni polgármesterek nagyon büszkék arra, hogy a hagyomány szerint ebben itt Kossuth Lajos íróasztala áll, s ők is ennél dolgozhatnak.

Forrás: DMJVÖ/Facebook

Fotó: Miskolczi János