Célkeresztben a hajdú-bihari földmutyi |
2014-07-24 12:13:00 |
Ángyán József volt államtitkár, Fidesz–KDNP-s, majd független volt parlamenti képviselő az állami földbérleti rendszer visszásságairól újabb tanulmányt írt. Hajdú-Biharban Szabó Zoltán és két családtagja Püspökladányból elsősorban szarvasmarhatartással foglalkozik: ők két nyertes pályázattal 477 hektár rétet, legelőt és szántóterületet kaptak az állami földekből, s ezzel a megyei rangsor élére kerültek- írja Ángyán József tanulmányára hivatkozva a nol.hu. Ezüstérmes az AVIS-96 Bt., amelyet a Hajdú-Bét-ügy egyik legismertebb libatenyésztő károsultja, Ónodiné Demeter Éva alapított, de 2013 januárjától már a férje és egy másik tulajdonos nevén van a vállalkozás. Az alapító nemcsak a Hajdú-Bét-ügy miatt ismert közszereplő a térségben: 2006 és 2010 között Hajdúböszörményben fideszes önkormányzati képviselő volt, 2011 óta pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) Hajdú-Bihar megyei irodáját vezeti. A családi cég által elnyert terület tulajdonosi jogait Ónodiné munkaadója, az NFA gyakorolja, a pályázati kiírás viszont csak a terület vagyonkezelője, a Hortobágyi Nemzeti Park dolgozóit zárta ki az indulók közül – jegyezte meg tanulmányában Ángyán József. A volt parlamenti államtitkár ezúttal külön is vizsgálta a nemzeti parki területek pályáztatásának anomáliáit .Több vesztes gazdát is megkerestek a nyertesek, hogy továbbra is használhatják a legelőt, ők csak az uniós támogatást vennék föl. Bérbe adható mezőgazdasági területek, különösen gyepek legnagyobb arányban az alföldi nemzeti parkjaink, mindenekelőtt a Hortobágyi, a Kiskunsági, valamint a Körös–Maros Nemzeti Park területén találhatók. Nem véletlen hát, hogy bár szinte minden nemzeti parkunknál súlyos konfliktusok alakultak ki, a legnagyobbak épp e három földbérleti pályázatait kísérték. Közülük is kiemelkednek a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földbérleti konfliktusai – írta a professzor, aki a bihari állattartó gazdák földbérleti kálváriáját külön esettanulmányban emelte ki. |