A májusi kínai Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum után jelezték ugyan, hogy Orbán Ankarába, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig Magyarországra látogat, de egy teljes vértezetű kormányülés ilyen gyors előkészítése gyakorlatilag lehetetlen, ha tényleg szakmai hátterű – írja a Népszava.

Hogy miért, és miért épp most, kérdés. Európában ugyanis fekete bárány a török elnök, akinek vezényletével a tavaly júliusi puccs óta, a szükségállapot örve alatt a legalapvetőbb emberi jogokat is sárba tiporják Törökországban. Az EU tiltakozik, levegőben lóg a török csatlakozási folyamat hivatalos felfüggesztése is, miközben a magyar vezetés még szorosabbra fűzi a kapcsolatokat. De ez nem is meglepő, miután a nyilvánvalóan elcsalt,

Erdogan teljhatalmát lehetővé tevő referendum után Orbán egyedüli uniós vezetőként gratulált a győzelemhez. Tavaly augusztusban Szíjjártó Péter külügyminiszter vizitelt Ankarában, akkor mondta Binali Yildirim miniszterelnök, hogy Magyarország hozzáállása a puccskísérlethez példa kell, hogy legyen az Európai Unió többi országa számára. De nem lett az. Erdogan legutóbb, májusban Vlagyimir Putyin elnökkel és az orosz kormánnyal tartott hasonló kormányzati csúcsot.

A magyar kormányzati igyekezet leginkább annak fényében érdekes, hogy az Orbán kormány 2010-es hatalomra jutása után megszüntette a jól működő közös kormányülések gyakorlatát Romániával, Ausztriával és Horvátországgal, s a románt például Bukarest évekig tartó unszolására sem indította újra, arra hivatkozva, hogy költséges, nem éri meg, és Bukarest nem tartja tiszteletben a magyar kisebbségi jogokat. Azóta amolyan fékezett habzású időnként közös kormányülésnek is nevezett csúcsot tartottak a szlovákokkal és a szerbekkel. Az Orbán-Erdogan partnerség megpecsételésére azonban a delegáció mérete alapján legalábbis, nem sajnálták a pénzt.

Forrás: Népszava Online

Fotó: evrensel.net