Inotai András Professor emeritus és kutató professzor, 1943-ban született. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója volt 1991 és 2011 között. Előtte 1989 és 1991 között a Világbank munkatársa (Washington D.C.). Két évtizedig oktatott a College of Europe-on (Bruges, 1992–2013), 2002-ben a Columbia University meghívott profeszszora. Jelenleg is oktat a College of Europe varsói intézményében. Több külföldi akadémiai és tudományos tanács, valamint számos nemzetközi szakmai folyóirat szerkesztőbizottsági tagja.

Részlet a Népszavának adott interjúból:

- A lázadás évének nevezte Orbán Viktor 2017-et. Ki és mi lázadt, ki és mi ellen?

- Ezt ösztönösen, első megérzésre jól sejthette a magyar miniszterelnök, mert 2017 valóban a lázadás éve, legfeljebb nem ugyanazt értjük alatta. Lehet, ha majd visszatekintünk 2017-re, azt fogjuk mondani, hogy ez egy kulcs év volt Európa, de talán nem csak Európa számára. Hogy ezt lázadásnak nevezzük majd a populizmus, a bezárkózás, a nacionalizmus ellen, vagy egyszerűen csak úgy beszélünk majd róla, mint a visszatérés évéről a józan észhez. Az év feléhez közeledve az az érzésem, hogy minden fajta rendkívül erős populista mozgalom ellenére, amelyet külső erők is támogatnak, az európai társadalmak nagy része, amikor sorsdöntő választás elé kerül, azt mondja: itt álljunk meg!

- Milyen konkrét példákra gondol?

- Ide sorolom az osztrák elnökválasztást, ami ha szerény többséggel, de mégis csak az európai értékek mellett szólt. Ugyancsak ebbe a holland parlamenti választást, bár az is igaz, az ottani szélsőjobboldal azért 5 képviselő hellyel többet szerzett, mint az előző ciklusban. Majd pedig a legfrissebb eredmény, a francia elnökválasztás, ahol viszont Emmanuel Macron centrista politikus kis híján kétharmados többséggel nyert a szélsőjobbos és durván nacionalista Marie Le Pennel szemben. Mindemellett korai lenne temetni a populista, nacionalista mozgalmakat, de a fő trend a kijózanodás, visszatérés a realitások talajára és koncentrálás a 21. századi európai problémák megoldására.

- Németországban viszont csak szeptemberben döntenek a kancellár személyéről és tartanak parlamenti választásokat. Ott merre billenhet a mérleg?

- Nehéz lenne megjósolni a választások végeredményét, de két olyan személy között dőlhet el a kancellári szék sorsa, akik mindketten az erőteljesebb és mélyebb európai integráció mellett kötelezték el magukat. Nagyon valószínű azonban, hogy bármelyikük nyeri is meg a választást, együtt tudnak majd működni az uniós integráció elmélyítését szorgalmazó francia elnökkel.

Az eredeti, teljes interjút ide kattintva tudja elolvasni!

Forrás: Népszava

Fotó: jegy.hu