. Ma Gedeon napja van.
Napi egyperces: a kultúra fényei Debrecenben
2017-07-23 18:42:41
Napi egyperces: a kultúra fényei Debrecenben

Napi egyperces: a kultúra fényei Debrecenben

„A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás”
(Dosztojevszkij)

 

A házigazdák változatos, sokrétű műsorral minden korosztály számára gondoskodtak látnivalókról. A “kulturális negyed” szerencsére egymástól nem nagy távolságra levő intézményei összefogtak, s országosan is kiemelkedő program-ajánlattal várták a debrecenieket és a környező településekről érkezőket.

 

 

Már kora délután kígyóztak a sorok a Déri Múzeum és a Modem  előtt, de a többi színhelyre is ezrek érkeztek. Igencsak igyekeznie kellett annak, aki mindent meg szeretett volna nézni, hiszen mintegy félszáz programból lehetett választani. A bőség zavara nem okozott különösebb gondot, még éjfél tájt is sorjáztak a vendégek minden kiállítóhely előtt.

 

Mintha az egész város megmozdult volna, mindenütt programra siető emberek, zsongás, susmorgás, hova is menjünk. Élt és ragyogott a város a kultúra színpompás fényében: a rendezvénysorozat méltó volt Csokonai, Fazekas Mihály, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szabó Magda – és még hosszasan sorolhatnám  a magyar szellemi élet nagyjai közül azokat, akik életük egy részét itt töltötték -városához.

 

A programokon több mint tízezren vettek részt, mindenki új élményekkel gazdagodva sétálhatott – jól elfáradva – haza. A mi lábunkban is több kilométer volt, mikor éjfél után úgy félórával túl voltunk minden helyszínen.

 

Arra nem vállalkozom, hogy az összes látnivalót felsoroljam – nem is lenne értelme, hisz aki nem volt ott, annak egy puszta lista nem sokat mond. Saját, szubjektív benyomásaim alapján, látogatói szemmel, próbálom megfogalmazni, mi vonzott, mire csettintettem: ez, igen.

 

 

A Déri Múzeumban a sok kiállítási tárgy mellett, számos műtárgyat csak ezen az éjszakán láthattunk. Így Bocskai István fejedelmi botját, Báthory István buzogányát, és egy másik Bocskaihoz kapcsolódó különleges dokumentumot, egy 1604-ben kibocsátott török jogbiztosító iratot, úgynevezett berátot. (Ha vannak a kedves olvasók között, akik nézik a Kösem című török sorozatot, azok kedvéért elmondom, hogy a dokumentumot I. Ahmed szultán, Kösem férje írta alá.) Tetszett még a “Nihon ningjó. Rítus és játék” című, japán babakiállítás is.

 

 

A Modem vezetői is kitettek magukért. Rég látott, színvonalas estét varázsoltak elénk, csak kapkodtuk a fejünket. Megnyílt a “Receptorok: Kozári Hilda multiszenzorális intervenciója az Antal-Lusztig gyűjteményben” című kiállítás. Csak erre az éjszakára Debrecenbe érkezett a 19-20 század egyik legjelentősebb szobrászának tartott, Auguste Rodin műve, a Csók is, a Szépművészeti Múzeumból. A kicsiket a Vojtina Bábszínház szórakoztatta. Több mint ezren zsúfolódtunk össze a Modem belső kertjében, s élvezhettük Eszenyi Enikő estjét, aki elvarázsolt bennünket. Alig akartuk elengedni, az előadása végén állva tapsolt a publikum.

 

A különlegességek között muszáj megemlítenem – a 18 évet betöltött olvasóknak -, hogy  tetszett a „Megrajzolt Erosz” című erotikus rajzokat bemutató kiállítás is. Olyan művészek alkotásaival találkozhattunk, mint Kernstok Károly, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos és Ferenczy Károly.

 

 

Nem akarok jó pontokat szerezni a városvezetés előtt, de el kell ismernem, hogy a Régi Városházán igencsak színvonalas programokkal várták a látogatókat. Itt találkoztam talán az egyik legjobban felkészült tárlatvezetővel, akinek a kisujjában volt a város történelme. A várostörténeti tárlaton láthattuk, Nagy Lajos király 1361-es adománylevelét, Lipót császár adománylevelét, és egy 16. századi főbírói gyűrűt. Külön színfoltja volt az itteni programnak, hogy Debrecen polgármestere is tárlatvezetést tartott – kalapom megemelve -, érdekesen.

 

A Nagytemplom is tárt kapukkal, nyitott lélekkel várta a vendégeket. Különös jelentőségét adta az itteni programoknak, hogy idén 500 éves a reformáció. A templom a magyar történelem egyik sorsfordító épülete is, különös érzés volt belépni a nagy idők tanújának az ajtaján. Megható volt látni Kossuth Lajos karosszékét, és a nagy hazafihoz kötődő tárgyi emlékeket. Az egyháztörténeti kiállításon láthattuk – sok más mellett – a Vizsolyi Biblia egyik fennmaradt példányát.

 

Természetesen nem maradhatott ki az 1538-ban alapított Református Kollégium sem. A látnivalók közül kiemelném, a Fejedelmek, címerek, Égerháziak című kiállítást, illetve a gimnázium új freskóit. Egyedülálló látnivaló volt Zichy Mihály Krisztus és a pápa című grafikája, illetve az Arany-balladákhoz készített illusztrációi. Könyvet olvasó emberként különleges élmény volt látni az 1500-as évek elejéről származó könyvritkaságokat is.

 

A végére hagytam – nem véletlenül -, hogy a debreceni rendezvénysorozat legjobban várt attrakciója a Munkácsy trilógia megtekintése volt. Ismeretes, hogy mivel a kormány nem tudott a kép tulajdonosával a vételárban megegyezni, a Golgotát, védetté nyilváníttatta. Erre jogos válaszul Pákh Imre, – a festmény gazdája -, igen elegáns bordó függönnyel a képet eltakartatta. Így több mint két éve, csak az „Ecce Homo”, és a „Krisztus Pilátus előtt” című festmények láthatóak. A kép tulajdonosa – gesztusként a közönségnek – erre a napra, majd június 27-30 között ismét láthatóvá tette a festményt.

 

 

Ha nem látom, nem hiszem el. Szinte őrület tört ki azért, hogy az emberek láthassák a három művet együtt. Még éjfélkor is hosszú sor várta a Déri Múzeum előtt, hogy ebben a csodálatos élményben része lehessen. Nagyon sokan az ország más megyéiből, a fővárosból is kizárólag azért utaztak Debrecenbe, hogy életükben egyszer láthassák a trilógiát. Magam is több olyan látogatóval beszéltem, aki több száz km-t utazott, hogy “élőben” is találkozhasson a mester műveivel.

 

 

A trilógia a nemzeti örökségünk része, Debrecen egyik büszkesége, fő turista látványossága. Az este talán legnagyobb tanulsága, hogy  a magyar emberek magukénak érzik Munkácsy mindhárom alkotását, nem értik, miért nincs megegyezés a trilógia sorsáról. A magyar kormánynak mindenre van pénze, amire csak akarja. Az épülő Puskás Stadion csaknem 200 milliárdos költségeiből nyugodtan le lehetne csípni azt az összeget, amelyből a Golgota megvásárolható és végleg látható lehetne. Pákh Imre, a Múzeumok Éjszakáján gesztust tett, a következő lépés a kormányé.

 

Szerző: Budácsik Lajos

Címlapkép: debrecen-portal.hu

További híreink
Már református értelmiségiek is követelik Balog Zoltán lemondását
Református értelmiségiek, köztük egyetemi tanárok, lelkészek, fordítók és költők, nyílt levélben követelik Balog Zoltán lemondását, komoly visszaélések miatt vádolva őt a...
2024-03-22 12:57:56, Hírek, Fókuszban Bővebben
70 milliós vesztegetéssel vádolják az MSZP két vezérét
Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferenc volt szocialista minisztert.
2024-03-09 13:31:55, Hírek, Fókuszban Bővebben
Novák Katalin utódját máris hazugságon kapták
Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata – fogalmazott a Hvg36...
2024-03-02 16:17:20, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A négyszeres pornó-Oscar-díjas rendező, Kovács „Kovi” István arról beszélt a Blikknek, hogy az elmúlt években ...
Bővebben >>