„Ádám és Éva utóda vagy. Márpedig ez akkora tisztesség, amitől még a legszegényebb koldus is emelt fővel járhat, és akkora szégyen, amitől még a legnagyobb császárnak is meggörbed a háta. Légy hát elégedett.”

Clive Staples Lewis 1898-ban született az írországi Belfastban. Barátjához, J.R.R. Tolkienhez hasonlóan az angol és a nemzetközi gyerekirodalom egyik legismertebb alakjaként tartjuk számon. Hétkötetes csodálatos regénysorozatában a barátság, a szeretet, az irgalom, a hatalom fitogtatásának értelmetlensége, a könyörület és a megbocsátás témáival összefüggő történetfolyamot jelenít meg, amelyben gyerekek a főszereplők. Narnia, egy távoli és ismeretlen világ, ahol a béke és a jóság képviselője Aslan, az oroszlán. Aslan az olvasó számára nemcsak az Urat, de fiát, a világ megváltóját, Jézus Krisztust is megjeleníti.

Lewis maga is nyíltan elismerte, hogy Narnia hét kötetben elmesélt krónikái szándékosan nyugszanak bibliai alapokon. Már  a hetes szám is gondolkodásra készteti az olvasót és a kötetek további olvasása során egyre inkább észrevehetőek a vallási párhuzamok. Pedig a mélyen vallásos Lewis egy ideig, 1913- 1929- ateista volt. Az I.  világháború borzalmai nyomot hagytak gyermeki lelkén, s visszatalálásában nagy szerepe volt kollégájának és egész életén át jó barátjának, J.R.R. Tolkiennek, akinek életéről és munkásságáról  lapunkban nemrég jelent meg cikk. Tolkien és Lewis barátságáról ebben az évben jelent meg könyv a Harmat Kiadó gondozásában Colin Duriez: Tolkien és C.S. Lewis- Egy híres barátság története címmel.

Lewis maga így emlékezett vissza erre:

„1929 húsvét utáni időszakában beadtam a derekam, s talán mint olyan valaki, aki egész Angliában a legkedvetlenebbül és a leginkább vonakodva tért meg, elismertem, hogy az Isten – Isten.”

Lewis visszatalálását követően az egyik legismertebb keresztény író és vallásfilozófus lett, több világhírű  teológiai tárgyú művet is írt (A The Problem of Pain (A szenvedés problémája), a The Screwtape Letters (Csűrcsavar levelei), a Mere Christianity („Puszta kereszténység”, magyarul Keresztény vagyok!), a The Four Loves („A négy szeretet”, magyarul A szeretet négy arca) és a posztumusz Prayer: Letters to Malcolm (Imádság: Levelek Malcolmhoz). Kevesen tudják, hogy ezeken a munkáin kívül esszéket és sci-fiket is írt.

1925 és 1954 között az Oxfordi Egyetemen oktatott és kutatott. 1954-ben a Cambridge Egyetemen lett a középkori és reneszánsz irodalom professzora.

Ahogy már szó volt róla, a Narnia krónikái rendkívül erős keresztény háttérrel rendelkezik. Aslan az oroszlán megnyilvánulásaiból többször maga Isten, de áldozata Jézust jeleníti meg. A történetben négy testvér egy ruhásszekrényen keresztül egy ismeretlen világba érkezik, ahol az állatok beszélnek és a Fehér Boszorkány uralmának idején eluralkodott válságban Aslan visszatértét várják, de őt csak a négy testvér találhatja meg, akik később Narnia uralkodói lesznek. Aslan önfeláldozása  a kőasztalon egyszerre merít az északi mitológiákból, hiszen a kerekasztal gyakran jelenik meg ezekben a mondákban, valamint a keresztény áldozatokkal is rokonságot mutat. Maga Lewis is elismerte, amiért Tolkien, az allegóriákat gyűlölő szerző és barát gyakran korholta, hogy Az oroszlán, a boszorkány és a csodálatos ruhásszekrény exegetikai alapja Jézus váltsága, mint a legteljesebb áldozat (Zsid 10,6-18), a passió, illetve a feltámadás (Mt 27,27-28,10).

A török édesség, amellyel Edmundot a Fehér Boszorkány megkínálja, varázslatos sütemény: „aki egyszer is megkóstolta életében, mindig többet és többet kíván belőle, és ha korlátlan mennyiséget eszik valaki, végzetessé válhat”, mint ahogy a bűn is. Kívánságát követve, egy darab süteményért árulja el Edmund a testvéreit és egész Narniát, ahogy Júdás is tette Jézussal tizenhárom ezüstért.  

Aslan éjszakai lelki tusája, megcsúfolása, megveretése és megöletése pontról pontra megegyezik a nagypénteki eseményekkel, s ahogy a Megváltó, úgy Aslan sem marad a halálban (feltámadásának leírása szintén párhuzamos a Máté evangéliumával), hanem feltámadásával elhozza a bűnbocsánatot, és visszahozza a tavaszt Narniába. A hajnalvándor útja Aslan országáról beszél, ahová mindenki vágyik és ahol minden békés.

C.S. Lewis békés agglegényéletét végül egy különleges nő zavarta meg, akit 1956-ban vett feleségül és akivel mély szerelmet élt át, egészen a  nő 1960-ban bekövetkezett haláláig. A szívszorító történetet Richard Attenborough kiváló filmje, az 1993-ban készült  Árnyékország meséli el, amelyben Lewist Sir Anthony Hopkins alakította. Lewis felesége halála után 3 évvel, 1963-ban hunyt el.

A Narnia krónikáit 30 nyelvre fordították le és több millió példányban keltek el. Sikerük kulcsa nemcsak a varázslatos teremtményekben, szerethető figurákban és a nagyszerű történetmesélésben, hanem az őszinte hangban keresendő. Jó példa erre a következő záróidézet is:

„Teremtményeim, átadlak benneteket magatoknak — mondta Aslan erős, biztató hangon. — Mindörökre nektek adom Narnia országát. Nektek adom a fákat és gyümölcseiket, nektek a folyókat. Nektek adom a csillagokat és nektek adom magamat. A néma állatok, akiket nem választottam ki, ők is a tiétek. Bánjatok velük gyöngéden, óvjátok, szeressétek őket, de ne vegyétek át szokásaikat, mert akkor ti sem maradtok többé beszélő állatok. Bár közülük emeltelek ki benneteket, de nincs visszaút hozzájuk. Ezt ne feledjétek.”  (A varázsló unokaöccse)

Szerző: Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett

Kövessen minket a Facebookon és nem marad le semmiről: