A bevezetett legújabb intézkedések komoly veszélyeknek teszik ki az embereket Mexikóban és az Egyesült Államokban egyaránt – derül ki az Amnesty International a határ mindkét oldalán lefolytatott átfogó kutatására épülő jelentéséből.

A Falak a határon: az Egyesült Államok és Mexikó semmibe veszi a menedékhez való jogot című jelentés azoknak a legújabb intézkedéseknek a katasztrofális hatásait mutatja be, amelyek miatt jogellenes küldenek vissza menedékkérőket az amerikai-mexikói határról, és amelyek hatására törvénysértő módon tartanak fogva ezrével kisgyerekes családokat az amerikai idegenrendészeti őrizetekben – számol be a helyzetről az Amnesty International.

“Az Egyesült Államok és Mexikó bűnrészesek az emberi jogi válsághelyzet elmélyülésében. Amerika egy kegyetlen, hermetikusan lezárt akadályt épít a nemzetközi védelemre szoruló emberek feltartóztatására, Mexikó pedig lelkesen ellátja a kapuőr szerepét.” - mondta Erika Guevara-Rosas, az Amnesty International amerikai régiójának igazgatója.

“Trump elnök falépítő stratégiája nem veszi figyelembe, hogy ezeknek az embereknek muszáj elmenekülniük a hatájukból, ha életben akarnak maradni. A fal, az aggasztó rendeletek és az egyre terebélyesedő őrizet nem fogják megállítani az embereket, csak arra kényszerítik őket, hogy halálos kockázatokat vállalva a sivatagon, a folyón vagy a tengeren keresztül érjék el a határt.”

“Ennek a beteg macska-egér játéknak a vesztesei az a több százezer ember, akik az erőszak elől menekülnek el az északi háromszög országaiból, El Salvadorból, Hondurasból és Guatemalából. Ahelyett, hogy nagy valószínűséggel a halálba küldik őket, az Egyesült Államoknak inkább alapjaiban kellene újragondolnia a határőrizetre vonatkozó szabályait.”

Az Amnesty International a határ mindkét oldalán lefolytatott, több hónapos kutatása során megállapította, hogy Trump elnök “bevándorlást korlátozó” intézkedései ellentétesek a nemzetközi jogi kötelezettségekkel. A jogsértő intézkedések között van a január 25-i elnöki rendelet és több más olyan intézkedés, amely megengedi a hatóságoknak, hogy embereket küldjenek vissza életveszélyes körülmények közé, és amelyek hónapokkal növelték meg a menedékkérők – köztük családok – kötelező fogvatartásának idejét.

Az Amnesty International által a határon megkérdezett menedékkérők azt mesélték, hogy az új rendelkezések miatt kénytelenek igénybe venni az embercsempészeket, és ezzel további veszélyeknek teszik ki magukat. Az arizonai sivatag térségében Trump elnök hivatalba lépése óta megkétszereződött a halottak száma.

Ügyvédek, civil szervezetek, menekülő emberek és jogvédők beszámolói szerint az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatala (CBP) jogellenesen akadályozza a menedékkérők belépését az ország területére.

Egy házaspár a lányukkal menekült el Hondurasból, miután egy helyi banda (mara) bántalmazta, meglőtte és zaklatta az apát. Az mesélték a kutatóinknak, hogy januárban három nap alatt hatszor küldték őket el egy texasi határátkelőtől (McAllen) dacára annak, egyértelműen jelezték a CBP munkatársának, hogy menedéket kérnek.

Egy amerikai ügyvéd, Nicole Ramos 71 menedékkérőt kísért a San Diego-Tijuana határátkelőhöz 2015 decembere és 2017 áprilisa között. Azt mesélte, hogy a CBP emberei majdnem mindegyik esetben megpróbálták megakadályozni a belépést, vagy téves instrukciókat adtak az embereknek, például vissza akarták őket küldeni a Mexikóban lévő amerikai konzulátusra.

Trump elnök “bevándorlási csomagjának” része az is, hogy megnövelték a migránsokat és menedékkérőket fogva tartó idegenrendészeti őrizetek befogadóképességét.

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium szerint azt tervezik, hogy további 33 500 ággyal bővítik a fogvatartási helyek befogadóképességét, ez nagyjából az ország mostani napi kapacitásának duplája lenne. Ez sokkal több, mint a Kongresszus által engedélyezett napi 34 000 ágyas kvóta – vagyis egyértelműen még több embert akarnak fogva tartani a világ már így is legnagyobb idegenrendészeti rezsimjében.

Az Amnesty International több olyan esettel is találkozott, ahol kisgyerekes családokat tartanak fogva több mint 600 napja. Az elkövetkező hónapok során a Kongresszus dönteni fog arról, hogy adjanak-e pénzt jövőre is a hasonló kegyetlenségekre. A becslések szerint egy ember fogva tartása naponta 34-44 000 forintba (126-161 amerikai dollár) kerül, miközben a fogvatartás helyett megvalósítható alternatívák napi nagyjából 1600 forintba (6 dollár) kerülnének.

Az Amnesty bizonyítékai szerint Mexikó szintén nem vállal felelősséget az egyre növekvő számú közép-amerikai menekültért.

A hivatalos adatok szerint 2016-ban rekordszámú, 8788 menedékkérelmet adtak be Mexikóban, míg 2013-ban összesen 1296-ot. A kérelmezők 35%-át ismerték el menekültként.

A kérelmek 91%-át az erőszak sújtotta északi-háromszög (Honduras, El Salvador és Guatemala) lakosai adták be. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága idén 20 000 kérelmet valószínűsít.

A védelem helyett Mexikó rendkívül veszélyes körülmények közé kényszeríti az embereket. 2016-ban a mexikói migrációs hivatal 188 595 Közép-Amerikából elmenekült irreguláris migránst vett őrizetbe, közülük 147 370 embert küldtek vissza a hazájukba. A kitoloncoltak 97%-a származott El Salvadorból, Hondurasból vagy Guatemalából.

Sokuknak el sem mondták, hogy joguk van menedéket kérni.

Egy, az életét féltő 23 éves hondurasi férfit, aki öt éve menekült el a hazájából, több mint két tucatszor toloncoltak ki Mexikóból. 13 éves árvaként egy helyi bűnszervezet erőszakkal beszervezte, majd miután otthagyta őket, meg akarták ölni. “27 alkalommal toloncoltak ki Mexikóból. A mexikói hatóságot nem érdekli, hogy miért hagytad ott a hazádat, csak gúnyt űznek belőled.” Amikor az Amnesty International megkereste a mexikói migrációs hivatal Chiapas-beli kirendeltségét, ezt a választ kapta: “Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a lehető leggyorsabban visszaküldjünk mindenkit a származási országába.” Megjegyzés: A Falak a határon: az Egyesült Államok és Mexikó semmibe veszi a menedékhez való jogot című jelentés megjelenése után nem sokkal az Egyesült Államok és a Mexikó kormánya Miamiban tart csúcstalálkozót, hogy az El Salvadorban, Hondurasban és Guetamalában kialakult helyzetről egyeztessenek.

Forrás: Amnesty International

Kövessen minket a Facebookon és nem marad le semmiről: