A kormánypárti politikus ismertette, hogy az EP valószínűleg a két, Magyarországot elítélő előterjesztett javaslatból az egyiket el fogja fogadni.

Értékelése szerint valamennyi támadás a bevándorlással összefüggő véleménykülönbségekre vezethető vissza, s az is látható, hogy Soros György már a látszatra sem adva igyekszik befolyásolni azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek szóba állnak vele. Példaként hozta, hogy az Európai Bizottság első embere, Jean-Claude Juncker, helyettese és más biztosok is találkoztak vele, nem tudni milyen minőségben. Nyilvánvaló, hogy a CEU-val, illetve Magyarországgal kapcsolatos ügyekben jött létre a találkozó, amelyen Soros György mindent megtett, hogy csökkentse Magyarország érdekérvényesítési lehetőségeit az EU-ban.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: ahogy az eddigi, úgy az ez utáni határozatok sem változtatnak Magyarország álláspontján. A néppárti tervezet is kritikus, ugyanakkor olyan véleményeket és felszólításokat rögzít, amelyeknek a magyar kormány ma is megfelel - ismertette, hozzátéve: a kormány párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal és rendre a kompromisszumos megoldást keresi. Hozzátette: ez a javaslat meg sem említi a 7. cikkely alkalmazásának lehetőségét.

A politikus megjegyezte: noha vannak az indítványnak elítélő elemei, a Fidesz az Európai Néppárton belül jobboldalon helyezkedik el, s ma több tagpárt is liberális álláspontot képvisel a migrációban. Együtt tudunk velük élni - fogalmazott. A baloldal javaslatát egy Magyarország elleni nyílt támadásként értékelte, ugyanakkor jelezte, hogy annak sincs semmilyen "kötő ereje". Példaként említette, hogy a Tavares-jelentésről ennyi idő elteltével okkal mondható, hogy a papír csak értéktelenebb lett azzal, hogy ráírták azt, mint amit eredetileg képviselt. Ez a baloldali javaslatra is igaz - vont párhuzamot.

Tudomásul kell venni azt is, hogy aki magyar részről támogatja a 7. cikkely elfogadását, a szavazati jog elvonására, felfüggesztésére irányuló mechanizmust, annak utána itt a választók előtt kell elszámolnia - szögezte le a Fidesz alelnöke. Kiemelte azt is, hogy az eljárásra nincs semmilyen indok, továbbá az csak elvi lehetőség, ugyanis az államfők és kormányfők teljes egyetértésére lenne szükség, holott még többségre sem számíthatnak a kezdeményezők.

A frakcióvezető-helyettest kérdezték a civilek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról. Mint mondta, várják a Velencei Bizottság álláspontját, ugyanakkor célként jelölte meg, hogy még a tavaszi ülésszakban, várhatóan június 15-ig elfogadja azt a parlament. A külföldi egyetemeket érintő vitáról szólva pedig azt mondta: párbeszéd van az Európai Bizottság és a kormány között, utóbbi 10 napon belül megadja a választ a felvetésekre.

Gulyás Gergelyt megkérdezték arról is, hogy a KSH adatai szerint közel ötezer kisbolt szűnt meg Magyarországon. Azt felelte, ezt a szaktárcának egyedileg érdemes megvizsgálnia. Olyan járulékcsökkentést tartott szerencsésnek, amely mérsékli az emelkedő bérek miatt növekvő kiadásokat. Ez részben most is így történik - tette hozzá.

A politikust faggatták Orbán Viktor miniszterelnök Tienanmen téri koszorúzásáról is. Azt válaszolta: az ottani vérengzésről a véleményük nem változott, ugyanakkor annak ehhez az emlékműnek nincs köze.

Szintén kérdésre azt is megerősítette: a szerb-magyar határszakaszon álló kerítés semmilyen formában nem veszélyeztet emberéletet. A külső határ megvédése nem csupán belső jogi, hanem schengeni kötelezettség Magyarország számára - szögezte le, jelezve: ami ehhez szükséges és emberéletet nem veszélyeztet, azt indokolt megtenni.

MTI