Mondta a stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Nyitrai Zsolt felidézte, júniusban fogadta el az Országgyűlés a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló jogszabályt, és nemsokára meg is alakulnak majd az első ilyen szerveződések.

Az új foglalkoztatási forma enyhítheti a munkaerőhiányt, erősítheti a generációk közötti összefogást, segítheti a tapasztalatok átadását és persze pluszbevételhez juttathatja a nyugdíjasokat - mondta a miniszterelnöki megbízott.

Nyitrai Zsolt kiemelte, a kormánynak fontos a Magyarországon élő több mint kétmillió nyugdíjas, ezért ígérte meg a Fidesz-KDNP 2010-ben, hogy kormányra kerülésük esetén mindent megtesznek azért, hogy megvédjék a nyugdíjak vásárlóértékét.

Ezt eddig sikerült betartani, 2010 óta ugyanis 23 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és számos, a nyugdíjasok mindennapjait kedvezően érintő döntés is született - folytatta. Ilyen volt például bizonyos élelmiszerek áfájának 27 százalékról 5 százalékra mérséklése, valamint a rezsicsökkentés is, amelynek köszönhetően átlagosan évente 100 ezer forintot tudnak megspórolni a nyugdíjasok - ismertette a miniszterelnöki megbízott.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a jövő évi költségvetésben szerepel a nyugdíjprémium fizetésének lehetősége is: ha teljesül a 3,5 százalékos gazdasági növekedés, akkor 32 milliárd forintot osztanak szét közöttük.

Monspart Sarolta, az Idősek Tanácsának tagja, tájfutó világbajnok úgy fogalmazott, a nyugdíjba vonulás sokan érzik úgy, hogy nincs mit csinálniuk, nem találják helyüket a társadalomban. Nekik sokat segíthetnek a nyugdíjas-szövetkezetek.

A jogszabály szerint a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.

Az atipikus és igen laza foglalkoztatási forma alkalmazására várhatóan elsősorban a kereskedelemben vagy a vendéglátásban lesz lehetőség, olyan helyeken, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek.

MTI

Fotó: MTI - Kovács Attila