Közben Orbán Viktor és a Fidesz vezetői értékelték a pár százalékos álellenzéki formációk szerepét, és arra jutottak, hogy legalább két választókerületben nekik köszönhető a kormánypárt győzelme. A vizsgálatok leállítása a 2018-as választásra is zöld utat nyit a kampánytámogatásra hajtó szervezeteknek – és pénz is lesz, hiszen a szabályozást sem változtatta meg a kormányoldal – számol be a 24.hu.

A lap információi szerint az ügyészség az elmúlt hetekben minden hírverés nélkül megszüntette a 2014-es parlamenti választás úgynevezett kamupártjaival szemben folytatott NAV-nyomozásokat.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két éve tett feljelentést összesen kilenc szervezet ellen költségvetési csalás, valamint a számviteli és az áfatörvény megsértése miatt.

A számvevők azt követően fordultak a hatóságokhoz, hogy a parlamenti pártok mellett megvizsgálták a mandátumot nem szerző, a választást alig pár száz vagy ezer támogató vokssal záró pártok gazdálkodását, tehát azt, hogy miként használták fel a kampányra fordított állami támogatást.

A pártok – néhány kivételével – sem a választás előtt, sem utána nem hallatták hangjukat, kizárólag a 2014-es kampányra aktivizálták magukat. Akkor azonban a hirtelen beszervezett jelöltek segítségével országos listát állítottak, és összesen 3,5 milliárd forint költségvetési támogatásra szereztek jogosultságot, amit 3 millió forint híján el is költöttek.

Az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy a tizennégy, mandátumhoz nem jutott, de a pártlista után költségvetési támogatásban részesült párt közül kilenc sértette meg a számviteli törvény és az áfatörvény előírásait, ezért a számvevők eljárást kezdeményeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál.

Ebbe a körbe tartozott az Együtt 2014 Párt, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, a Magyarországi Cigánypárt, a Seres Mária Szövetségesei, az Új Dimenzió Párt, az Új Magyarország Párt, a Zöldek Pártja, a Haza Nem Eladó Mozgalom és az Összefogás Párt. Az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében a költségvetési csalás gyanúja is felvetődött, további pártok esetében pedig a közreműködési kötelezettség megsértése miatt küldtek értesítést az illetékes ügyészséghez.

Az ÁSZ által feljelentettek között volt olyan párt, amely a 2014-es választás után arra sem vette a fáradságot, hogy a felhasznált 356 millió forint támogatás elköltését egyáltalán részletezze.

A Hivatalos Értesítőben közzétett elszámolásban egyetlen kategória szerepelt, „anyagi kiadások” címszó alatt könyvelték el a teljes összeget. Egy másik szervezet futárszolgálatokat megszégyenítő teljesítményt nyújtva, 65 millió forintot írt be üzemanyagköltségre, egy harmadik 40 milliót egy fél perces videóra. A látványosan túlárazott tételekre már 2014 nyarán felfigyelt a sajtó, 2015 végén pedig arról jelentek meg cikkek, hogy Seres Mária Szövetségeseinek majdnem harminc jelöltjét „rabosították”, valamint az Új Magyarország Párt elnökét is gyanúsítottként hallgatták ki a költségvetési csalás gyanúja miatt.

Több civil szervezet már előre figyelmeztetett, hogy a 2010 után kidolgozott új kampányfinanszírozási szabályok lehetővé teszik a valós támogatottság nélküli, olykor megtévesztő nevű pártoknak, hogy százmilliókat költsenek el szabályozatlanul és ellenőrizetlenül. A 2014-es választás tapasztalatai szerint a kis pártok éltek is a többes ajánlás intézményével a busás kampánytámogatás reményében. A kamupártok gátlástalanul másolták a választópolgárok személyes adatait egyik ajánlóívről a másikra, hogy meglegyen a listaállításhoz szükséges számú jelöltjük. Így aztán gyakran ugyanazokban a körzetekben álltak rajthoz.

A választás után a Fidesz is hajlandónak mutatkozott, hogy a visszaélési lehetőségek visszaszorítása érdekében ismét módosítsa a szabályozást. Ez azonban végül nem történt meg. A Fidesz különösen azután vált ellenérdekeltté, hogy Orbán Viktor és a pártvezetés meggyőződött arról, hogy a kamupártok a minimális, legfeljebb 1-2 százalékot kitevő támogatottságuk ellenére, hasznosak tudnak lenni, főleg, ha csupán kevésen múlik a kétharmados többség.

A 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz. Rajtuk múlt, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. A budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – nyilvánvalóan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben – Rákospalotán – pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.

Az ügyészség a 24.hu információja szerint azzal zárta le a NAV egyik, szinte teljesen felgöngyölített nyomozását, hogy a „cselekmény nem bűncselekmény”. A lezáró határozat ennek ellenére, oldalakon át sorolja a támogatás elszámolásában tetten ért visszaéléseket. Panaszra azonban a feljelentést tevő Állami Számvevőszéknek sem volt lehetősége.

A 24.hu kérdésére az ÁSZ azt válaszolta, hogy pártfinanszírozási ügyekben nincs hatósági jogköre, az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben nem nyomozhat, és közvetlen büntetéseket sem szabhat ki, csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást.

Az illetékes hatóság értesítését követően, az ügy gazdája már az értesített hatóság, ezért az ÁSZ az egyes ügyek állásáról további információt nem szolgáltat. A 24.hu megkereste az ügyészséget is, hogy pontosan hány eljárást szüntettek meg, és milyen indokkal. A választ a 24.hu szerkesztősége egyelőre várja.

Forrás és kép: 24.hu