Magyarországnak nincs külföldre eladható reaktortechnológiája, ellenben lehet olyan know-how-ja, amely áttételesen akár atombombák fejlesztéséhez is felhasználható – ez a konklúziója azoknak a beszélgetéseknek, amelyeket a téma szakértőivel folytatott a Népszava a magyar-iráni nukleáris együttműködés lehetséges értelméről. Az apropót az adta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ismét (ezúttal is titokban) tárgyalt Irán képviselőjével a kooperációról.

A találkozóról szóló hírt az LMP-s Ungár Péter szúrta ki az egyik iráni hírügynökség honlapján. A szöveg szerint Semjén Belgrádban beszélt az iráni nagykövettel, a téma a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése volt. Semjén áprilisban Teheránban megállapodást írt alá a kétoldalú nukleáris együttműködésről. A találkozóról és az egyezményről akkor is az iráni sajtó – majd annak nyomán a Népszava – számolt be, az MTI csak utólag közölte a hírt.

A bejelentés értetlenséget keltett a hazai belpolitikai és szakértői körökben, pedig volt előzménye. Irán 2015-ig szankciók és nukleáris technológiai bojkott alatt állt, mivel olyan atomprogramot indított, amely a külvilág szerint saját atomfegyver létrehozására irányult. Két éve nemzetközi megállapodás született a szankciók részbeni feloldásáról, amit Donald Trump amerikai elnök nem sokkal a beiktatása után súlyos hibának nevezett, és új korlátozásokat helyezett kilátásba, mivel (számos amerikai és európai szakértővel együtt) nincs meggyőződve arról, hogy a korábban latorállamnak minősített Irán valóban lemondott az atomhatalommá válásról.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a 2015-ös fordulat után bejelentette: Magyarország szeretne részt venni az iráni nukleáris programban. Hogy miért, az akkor sem volt világos, és az értetlenség Semjén idén áprilisi vizitje után csak fokozódott. A hivatalos kommunikáció szerint Magyarország Iránnal közösen épít majd 25 megawattos atomreaktorokat, ez azonban biztosan nem igaz: a Népszava által megkérdezett szakértők egybehangzó állítása szerint nincs exportálható reaktortechnológiánk, miközben legalább négy nyugati állam rendelkezik gyártásra kész minireaktor-tervekkel. Van viszont - a kutatóintézeti szférában és Pakson - olyan know-how-nk, amely áttételesen akár a nukleáris fegyverek kifejlesztésénél is hasznosítható.

A hivatalos kommunikáció szerint Magyarország Iránnal közösen épít majd 25 megawattos atomreaktorokat, ez azonban biztosan nem igaz: a lapunk által megkérdezett szakértők egybehangzó állítása szerint nincs exportálható reaktortechnológiánk, miközben legalább négy nyugati állam rendelkezik gyártásra kész minireaktor-tervekkel. Van viszont – a kutatóintézeti szférában és Pakson – olyan know-how-nk, amely áttételesen akár a nukleáris fegyverek kifejlesztésénél is hasznosítható.

Ha Iránnak netán továbbra is vannak ilyen irányú ambíciói, akkor egy nukleáris együttműködési megállapodás megfelelő (korábban mások által is alkalmazott) keret lehet a tudásátadásra, ezzel azonban rendkívül sokat kockáztatnánk: az iráni fél valószínűleg számos üzleti előnyt felajánlana cserébe – aminek már látszanak is bizonyos jelei, például a magyar járműipar vonatkozásában –, ugyanakkor Magyarország egyszerre találná szembe magát a világpolitika összes meghatározó szereplőjével, ha akár csak a gyanú is komolyan fölmerülne, hogy részt veszünk az atomsorompó-egyezmény kijátszásában. Az aggályokat erősíti, hogy a kormány nem hozta nyilvánosságra a magyar-iráni megállapodás tartalmát. Semjén Zsolt nem volt hajlandó válaszolni a Népszava kérdéseire.

Forrás: Népszava

Fotó: MTI -  Bruzák Noémi