DEBRECENI HÍRHATÁR
   
 2019.03.19.
 Kedd
Ma József napja van.
Holnap Klaudia napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

HELYBEN VAGYUNK




Debrecen kereskedői és iparosai ki is használták az átmenő kereskedelem előnyeit. A nagyváros jelenleg 200 ezer főt meghaladó lakosságával az ország második legnépesebb városa, amely saját megyéje népességének is közel a 40 százalékát tömöríti. A megyei jogú város nemcsak Hajdú-Bihar megye, hanem az észak-alföldi, és egyszersmind a Kelet-Magyarország gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális, makroregionális szerepkörrel bíró központja, egyike az ország tényleges, teljes körű regionális központjainak. Debrecen és a Hortobágy évszázados kapcsolata, a szoros történelmi szál megalapozta a jelenkor turisztikai együttműködéseit.




Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. Az időszámításunk szerinti nyolcadik évszázad végéig vándorló életmódot folytató magyar nép Közép-Európába érkezéséig (a honfoglalásig) sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A mai Debrecen pereme gyakran volt nagy birodalmak, népek közötti határvidék. A város északi részén lévő Nagyerdőben és a keleti erdős pusztákon megtalált Ördögárok is nagy határvédelmi rendszer része volt. (A védővonalat képező mély és széles árok – amelyen az átjutást az oldalába és mélyébe beásott kihegyezett rönkfák akadályozták – egy kis rekonstruált része ma is látható a városból keletre, a Vámospércs felé vezetõ út déli oldalán, a „Zsuzsi” erdei kisvasút csereerdői megállójánál.) A négy égtájat összekötő utak találkozásánál több falu összeolvadásából létrejött Debrecen településtörténete a honfoglalás utáni évszázadokban alig ismert. Annyi bizonyos, hogy a tatárjárás utáni évtizedekben kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. A város neve 1235-ben, egy egyházi okiratban olvasható először. 


A városfejlődés fontos állomása volt a Nagy Lajos királytól 1361-ben elnyert privilégiumlevél, amely Debrecent a szabadalmas mezővárosok közé emelte. A szabad bírói és tanácsválasztási jog igen nagy lehetőségeket teremtett a zömmel iparos-állattenyésztő tevékenységet folytató lakosság előtt. A kereskedés következtében a 16. századból fennmaradt városi jegyzőkönyvek már jól működő nyugat- és észak-európai (bécsi, sziléziai, lengyel) kapcsolatokat mutatnak. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett, bár ez Debrecen külső megjelenésén vajmi kevéssé látszott. A tartós építőanyag hiánya miatt csupán kevés ház készült kőből és az utcák sem voltak burkoltak. Emeletes házat még a múlt század elején is alig-alig lehetett látni a városban. 


A település védelmét – katonák, erős bástyák és várfalak helyett – a város körüli 4-5 m mély árok és még inkább a várossal kapcsolatban állt hatalmaktól józan ésszel, ravaszsággal, diplomáciai ügyességgel, bőkezű adományokkal megszerezett menlevelek biztosították – váltakozó sikerrel. Egyszer királyok, fejedelmek írása, máskor török oklevél ígért védelmet az ütközőpontban lévő városnak. Ezért hol a nyugat felé terjeszkedő muszlim vallású török világbirodalom, hol a keleti irányban hódító katolikus európai uralkodók, hol éppen az ellenük felkelt magyar fejedelem, II. Rákóczi Ferenc csapatait tartotta élelemmel, pénzzel a város.


A vallási reformmozgalom hamar gyökeret vert Debrecenben, amely a 16. század derekától kizárólag protestáns lakosságúvá vált. Debrecen építészeti jelképe, a kéttornyú református Nagytemplom helyén évszázadokig állt gótikus (Szent) András-templom hányatott sorsa híven tükrözi a város életét. 
A sokadszor leégett templom múlt század elején történt lebontásáig leégések, újraépítések egymást követő láncolata jellemezte a város és lakói mindennapi életét is. A teljes egészében magyar népességű, büszke város mozgalmas történetében a kíméletlen sarcok, tűzvészek, teljes kiürítéssel járó menekülések, fosztogatások, elemi csapások, járványok gyakran váltották egymást. 

Készítette Papp József


Szabad királyi város


1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót. A kiváltság törvénybe iktatásáról szóló, 1715. évi 108. törvénycikk egyik passzusa nyomán, két és fél évszázad kényszerű távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház.


Debrecen birtokai vásárlással, vagy éppen zálogjogon szerzett földekkel, legelőkkel, erdőkkel óriási, több mint 166 ezer katasztrális hold (közel ezer négyzetkilométer) területűvé duzzadt az évszázadok folyamán. Messze földön ismert vásárain világrészek árucikkei cseréltek gazdát. A város tulajdonában állt végtelen Hortobágy legelőin tenyésztett állatok hatalmas számban leltek piacra Európa-szerte. Méltán keresett ipari remekeit helyi alapanyagból készítették a nagy múltú debreceni céhek – külországokat is megjárt – mesterei. A város iparos, kereskedő polgárai a belvárost övező szántóföldeken és zárt szőlőskertekben növénytermesztéssel is foglalkoztak. Debrecen iskolái közül messze kiemelkedett a mai egyetemek elődje, a több mint négy és fél évszázada töretlenül működő, külországokban is elismert Református Kollégium. Falai között nagy tudású professzorok adták át tudományukat sok későbbi hírességnek. Nagy költőink, tudósaink büszkén vallják tanítójuknak az alma matert. 

Forradalom és szabadságharc


Az 1800-as évek első felében Európában és Magyarországon is zajló polgári és forradalmi mozgalmakhoz vegyes érzelmekkel viszonyult a változásokat hagyományos óvatossággal fogadó város. Ám az 1848-as magyar forradalom Debrecenre is nagy hatással volt. Az események nyomán kibontakozó szabadságharc Debrecennek különleges szerepet szánt: 1849. év első felében, öt hónapra ide költözött az ország kormánya, így Magyarország ideiglenes fővárosa, a „szabadság őrvárosa” lett. Az Országgyűlés a Református Kollégium oratóriumában tartotta üléseit.


A szabadságharc világhírű vezére Kossuth Lajos itt, Debrecenben, a református Nagytemplomban mondta ki a Bécsben székelő osztrák uralkodóház, a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét. A város lakossága önkéntesekkel és anyagi javakkal támogatta a kibontakozó szabadságharcot, amelynek döntő csatája itt, Debrecen nyugati részén zajlott le 1849. augusztus 2-án. Az ütközetben az osztrák uralkodó segítségére siető hatalmas túlerőben levő orosz cári csapatok döntő vereséget mértek a magyar honvédségre. 


A szabadságharc után

A 19. sz. közepének viharos eseményei után lassan konszolidálódott a város helyzete. Debrecent 1857-ben érte el Pest felől a vasút. A hamarosan vasúti gócponttá vált városban nagy ipari fejlesztések kezdődtek. (Megnyílt a mai agrárfelsőoktátás és a pallagi mezőgazdasági középiskola elődjének tekinthető Gazdászati Felsőbb Iskola és a Földmíves Iskola; malmok, gázgyár, cukorgyár, téglagyár, vasúti járműjavító, dohánygyár épült; bankok, biztosítók települtek a városba.)


A külső megjelenésre is egyre többet áldozó, szépülő városban 1865-ben nyitották meg a mai Csokonai Színházat. Kórházak, egyházi és világi iskolák, laktanyák, templomok épültek. Új épületben kezdte meg működését a Királyi Táblabíróság. 
A Piac utca látványa a helyi (gőz)vasúttal, parkokkal és egyre szaporodó emeletes házakkal lassacskán nagyvárosi jellegűvé vált. A századfordulón átívelő beruházások során épültek fel az egyetemi klinikák, az 1944-ben lebombázott vasútállomás, az Arany Bika Szálloda grandiózus épülete, vagy az új megyeháza.


A Nagyerdőbe vezető út mentén és közelében, a volt Sétakertben drága villák épültek. A századvég nagyvárosi építkezései, a közparkok létesítése, a Nagyerdőben a múlt század elején fellelt gyógyhatású vízre 1823-ban felépült fürdőház (Vigadó) és környékének tervszerű rendezése is a vitathatatlan fejlődést mutatja. A nagyvárossá válás látványos jeleként 1884-ben, a fővárost is megelőzve épült Debrecenben gépi vontatású közúti vasút. A századunk tízes éveitől kezdve villamos meghajtású közlekedési eszköz, még ma is közel azonos nyomvonalon szállítja az utasokat a vasútállomástól a Nagyerdőbe. 

Készítette Papp József


A 20. század


Az első világháború, az azt követő forrongások, a román megszállás, majd a világháborút lezáró békediktátummal kialakított országhatárok között Debrecen – történelmében nem először – az ország szélére sodródott. A megváltozott körülmények között a gazdasági válság, az eladósodásból való kilábalás egyik kiútját a külkapcsolatok, a turizmus fejlesztésében látták és találták meg a város vezetői. Ennek keretében került sor a húszas-harmincas évek során a Nagyerdő parkerdejének nagyszabású rendezésére, fejlesztésére, benne az oktatást, gyógyítást, gyógyulást, pihenést, sportolást, kegyeletet szolgáló létesítmények megvalósításával (egyetemek, klinikák, fedett uszoda, Magyarország első stadionja, az erdei köztemető). Jó kezdeményezésnek bizonyult a városi tulajdonú óriáslegelő, a Hortobágy mint turisztikai látványosság bekapcsolása a nemzetközi turizmusba. Ekkor fejezték be – többek között – az egyetem építését is. 


1945 után

A II. világháború végén a bombázások és más harci cselekmények szinte megsemmisítették a nagyvárost. Az esztelen pusztításban az épületek 70%-a szenvedett valamilyen sérülést (több mint fele romba dőlt, vagy súlyosan sérült lett). Amikor 1944-ben megindult a Debrecenben évszázados hagyományokra visszamutató „főnixi” újjáéledés, helyreállítás, egy rövid időre ismét Magyarország fővárosa lett Debrecen: itt ülésezett a háború végén az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A harcok elülte után a városi gazdák, iparosok, kereskedők a világégés előtti állapotok helyreállításához fogtak hozzá. Ezúttal azonban a történelem egészen más irányt mutatott. A tulajdonrendszer erőszakos megváltoztatása évszázados hagyományok, beidegződések kényszerű feladását jelentette. Nem csak polgárai, de Debrecen, a nagybirtokos város is elvesztette birtokait és területének több mint felét. Egyebek mellett elcsatolták Hortobágyot, megszűnt Gut és Savóskút hatalmas erdői feletti rendelkezési joga. A város határából kisebb-nagyobb területek a környező falvakhoz kerültek, illetve új községeket alakítottak ki külsőségein (Ebes, Nagyhegyes). 

Készítette Papp József


Az 1950 és 1956 közötti esztendőket a nagyarányú iparosítás jellemezte a városban. Ebben az időben jött létre például a Hajdúsági Gyógyszergyár, az Orvosi Műszergyár, valamint a Magyar Gördülőcsapágy Művek. Az ipari munkásság aztán az egyetemi ifjúsággal összefogva az élére állt 1956. október 23-án a debreceni forradalmi eseményeknek. Aznap – a budapesti tüntetést megelőzve –, már délelőtt 11 órakor az felvonultak a debreceni egyetemisták, követeléseiket már délután megjelentette a Néplap, s kora este itt dördült el az első – halálos áldozatokat is követelő – ’56-os sortűz az országban. 


Az 1956-ot követő időszakban Debrecenben a hagyományos iparágak megerősödése mellett újabb ipari tevékenységek jelentek meg. A város gazdasági potenciálját – a gyógyszergyáron, az orvosi műszergyáron és a csapágygyáron kívül – többek közt a vasúti járműjavító, a nyomda, a dohánygyár, a baromfifeldolgozó, a tejipari vállalat, a konzervgyár, a húsipari vállalat, a ruhagyár, a megyei építőipari vállalat, a házgyár, a híradástechnikai gyár, a mezőgazdasági gépgyár reprezentálták. A hatvanas évektől a város lélekszámának gyarapodásával párhuzamosan a hagyományos életkeretek is átalakultak. A Debrecent körülvevő kertségek egy részének helyén (Libakert, Vénkert, Újkert, Tócóskert) lakótelepeket létesítettek. A történelmi belvároson ütött sebet a Kölcsey Ferenc művelődési központ megépítése, mely létesítmény ennek dacára a város és a megye kulturális életének valódi centruma lett.


Az 1989-1990-es rendszerváltás Debrecen gazdaságát érzékenyen érintette. A nagy múltú, több ezer embert foglalkoztató üzemek fokozatosan tulajdonost váltottak, megszűntek, átalakultak. A napjainkig (2007) eltelt időszakban a város korábban jelentős ipari üzemei közül eredeti formájában megszűnt a csapágygyár – maga az iparág viszont továbbra is jelentős foglalkoztató –, a baromfifeldolgozó és a dohánygyár. Jelentős fejlődésnek indult azonban például a gyógyszergyártás, a város ipari parkjába világszínvonalú méréstechnikai termékeket, gép- és autóipari alkatrészeket, elektronikai cikkeket, turbinaalkatrészeket gyártó üzemek települtek, s – nem csekély mértékben a helyi beruházásoknak is köszönhetően – megerősödött az építőipar is. Több multinacionális kereskedőcég hozott létre bevásárlóközpontokat a városban. Mára új atlétikai edzőcentruma, sportcsarnoka, versenyuszodája, konferenciaközpontja van Debrecennek, s megújult a város főtere is. Az infrastrukturális fejlődés lehetőséget adott arra, hogy például 2005-ben felnőtt szerenkénti tornász-világbajnokságot, divízió I-es jégkorong-világbajnokságot, valamint hőlégballon Európa-bajnokságot rendezzen a város.  


Egyre emelkedő tendenciát mutat a város tulajdonában lévő Debreceni Repülőtér forgalma, s a város elérhetőségét nagyban javított az, hogy immár az M3-ashoz csatlakozó M35-ös autópályán is elérhető.   

Készítette Pál Csaba

  

További hírek

 
Bezáratják Mészárossal az ECHO TV-t
2019. 03. 18. 15:11
hirhatar.hu

 
80 milliárdot tolnak Orbánék vajdasági magyar vállalkozásokba
2019. 03. 18. 10:45
hirhatar.hu

 
Nyilvánosságra hozta Kásler önkényes manipulációit a mandátumát visszaadó művész
2019. 03. 18. 10:45
hirhatar.hu

 
A Márciusi kiáltvány - 1848 márciusának üzenete a mai ellenzékhez
2019. 03. 17. 12:41
hirhatar.hu

 
Már Rogán irányítja az Európai Uniót is
2019. 03. 17. 12:41
hirhatar.hu

 
Ne legyenek illúzióink: a migránspropaganda végeredménye az új-zélandi borzalom
2019. 03. 17. 12:41
hirhatar.hu

 
Amikor vége lesz a sztorinak – mert egyszer vége lesz
2019. 03. 16. 15:28
hirhatar.hu

 
Márciusi ifjak helyett ásító inasok
2019. 03. 16. 09:50
hirhatar.hu

 
MTI-cenzúra a szabad sajtó napjára
2019. 03. 14. 18:01
hirhatar.hu

 
Lassan temethetjük Magyarországot: Schmidt Mária kezébe került a rendszerváltás meghamisítása is
2019. 03. 14. 17:30
hirhatar.hu

 
A Bayer nevű zsúr'náci megugatta a főnöke főnökét
2019. 03. 14. 13:46
hirhatar.hu

 
Egy kis farok csóválná az Európai Uniót
2019. 03. 14. 13:46
hirhatar.hu

 
Féldisznó helyett lovagkeresztet kapott a Mészáros Médiaholding liblingje
2019. 03. 13. 16:11
hirhatar.hu

 
Egyértelmű – a kommunista besúgóit védi a Fidesz
2019. 03. 13. 16:08
hirhatar.hu

 
Éljen a Nemzeti Letakaró Minisztérium...!
2019. 03. 13. 16:08
hirhatar.hu

 
Kitüntették az embert, aki ott sem volt
2019. 03. 13. 10:21
hirhatar.hu

 
Itt a bizonyíték, hogy a Rogán-Fidesz tényleg manipulálja a Facebook-ot
2019. 03. 13. 10:14
hirhatar.hu

 
Nagy Blanka az Origo után kiütötte Habonyt is – felkészülhet Bayer is
2019. 03. 12. 18:42
hirhatar.hu

 
Egymilliós „vérdíjat” tűzött ki Márki-Zay a választási csalások leleplezésére
2019. 03. 11. 11:59
hirhatar.hu

 
Paranoia: „Megtámadtak a bevándorláspárti politikusok” – állítja Orbán
2019. 03. 11. 11:59
hirhatar.hu

 
Már az Erkelben is - sztrájk miatt késve kezdték a Carment
2019. 03. 11. 11:59
hirhatar.hu

 
Március 15: Először tüntet együtt teljes létszámban az ellenzék – Orbán a lengyel kormányfővel erősít
2019. 03. 10. 17:09
hirhatar.hu

 
Merénylettel fenyegetőzött a volt román idegenlégiós Ferenc pápa Csíksomlyóra tervezett látogatására
2019. 03. 10. 17:09
hirhatar.hu

 
Hegyi panziókat vesz a magyar kormány a kárpátaljai nagycsaládosoknak
2019. 03. 10. 17:09
hirhatar.hu

 
Ima 300 milliárdért – Isten fizesse meg Brüsszel helyett
2019. 03. 09. 15:05
hirhatar.hu

 
Orbán véletlenül elköpte, hogy a magyar állam ingyen kampányol a Fidesznek
2019. 03. 09. 15:05
hirhatar.hu

 
Pár mondat a tahósághoz
2019. 03. 09. 10:17
hirhatar.hu

 
A kirúgott fővárosi KDNP-elnököt indítja a baloldal a fideszes Wintermantellel szemben Újpesten
2019. 03. 08. 12:22
hirhatar.hu

 
Véres médiaháborúra programozzák Mészárost – kirúgatták vele az Origo vezérigazgatóját
2019. 03. 08. 12:22
hirhatar.hu

 
Vörös farok
2019. 03. 08. 12:22
hirhatar.hu




IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport