A mézes tészta plasztikus megformálása, a mézeskalácsosság nevezetes mesterség volt Debrecenben a korábbi századokban, 1713-ból származnak ennek az európai kapcsolatokkal rendelkező céhes iparnak az első emlékei. A mézeskalácsosság ugyan soha nem volt nagy létszámú ipar, 10-20 mesternél több egyszerre nem működött, de jelenléte városunkban gyakorlatilag napjainkig folyamatos.
Az egyik legismertebb, legkiválóbb mester Kerékgyártó Sándor műhelyének és egykori Batthyányi utcai boltjának teljes berendezése a mester által használt több száz darab faragott „ütőfával” (a mézes tészta kiformálására alkalmas homorú faragott forma) együtt a Déri Múzeum gyűjteményét gyarapítja. Erre a gazdag tárgyi anyagra és a mesterség hagyományaiban továbbélő értékekre építve szervezi meg a múzeum a Debreceni Mézeskalács Fesztivált.
A rendezvény ötletgazdája dr. Vajda Mária etnográfus arra törekedett, hogy a mézeskalácsosok mellett a méhészeket, a mézet és egyéb méhészeti termékeket feldolgozó kézműveseket is megszólítson. Ennek eredményeképpen a rendezvény mára már rangos seregszemléjévé vált méhészeknek, mézeskalácsosoknak, kézműveseknek.
Állandó programok:
- Mézzel, mézeskalács-készítéssel kapcsolatos termékek bemutatója és vására.
- Mézeskalács díszítés, kézműves foglalkozások, gyermekprogramok.
- „A debreceni mézeskalácsosság” című kiállítás.
Forrás: Déri Múzeum oldala
